Adózás, elszámolás

A különböző biztosítási megoldások adó- és elszámolási vonzatait az alábbi paraméterek beállításával tekintheti meg. A beállításokhoz segítséget nyújthatnak a következő rövid fogalommagyarázatok.

Szerződő: a biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést (ajánlat), ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeeshet a biztosítottal.

Biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye egybeeshet a szerződővel.

Kedvezményezett: az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is (elérési biztosítás), vagy bármely személy, illetőleg; a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható.

Kockázati biztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a tartam alatt - meghal.

Unit-linked biztosítás: befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. A szerződő maga választhatja ki a termékhez kapcsolódó eszközalapok közül azokat, amelyekbe a felhalmozott tőkét a futamidő alatt be szeretné fektetni.

Balesetbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.

Egészségbiztosítás: prevenciós szolgáltatások, szűrővizsgálatok és egyéb egészségügyi ellátás költségeire nyújt fedezetet.

Amennyiben az eredményekkel, vagy az alábbi elszámolási szabályokkal kapcsolatban kérdése merül fel, esetleg segítséget szeretne kérni, hogy az Ön cégének mi lehet a legmegfelelőbb megoldáscsomag, akkor lépjen kapcsolatba velünk az alábbi elérhetőségeken:

Cívis Invest & Credit Kft.
Telefon: 06-30/894-7720
Fax: 06-52/310-698
E-mail: info@adopercek.hu

Elszámolás

A biztosítási díj összefüggésbe hozható az élőmunka-költségekkel. E biztosítások kifizető (cég) által fizetett biztosítási díja személy jellegű ráfordítás, egyéb személyi jellegű kifizetések között elszámolandó (azon baleset-, betegség-, élet- és nyugdíjbiztosítások díja, melyeket a gazdálkodó szervezet a magánszemély részére kötött.) Más a helyzet, ha ugyanezen biztosítások kedvezményezettje a gazdálkodó szervezet. Ekkor a biztosítási díj egyéb követelés, függetlenül attól, hogy a biztosítási díj egyébként adóköteles, vagy adómentes lenne.

Ha a gazdálkodó szervezet más természetes és nem természetes személyek által kötött biztosítás díjának fizetését vállalja magára, függetlenül annak kockázatviselésének körétől és terjedelmétől, akkor az átvállalt kötelezettség (tartozás) szabályai szerint kell eljárni, mind a számviteli elszámolások, mind a társasági adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében.

Munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, betegség-, élet- és nyugdíjbiztosítások díja (lényeg az, hogy a biztosított, vagy más magánszemély legyen a kedvezményezett) személyi jellegű ráfordításként, személy jellegű egyéb kifizetésként számolandó el. Ebben a tekintetben minden munkavállaló magánszemély, függetlenül attól, hogy a társasági adóról szóló törvény elismeri-e a biztosítás díját vállalkozás érdekében felmerült költségnek, vagy sem. A számviteli elszámolás nem függ a biztosítási díj miatt felmerülő adókötelezettségektől sem.

Ha a kifizető (cég) által magánszemély javára a kifizető (cég) kedvezményezettsége mellett megkötött biztosítás kedvezményezettje a magánszemély lesz, akkor az addig követelésként kimutatott biztosítási díjat egyéb személyi jellegű kifizetésként kell elszámolni és attól függően, hogy adóköteles, vagy adómentes volt a biztosítási díj a megfelelő közterheket a biztosítási díj után meg kell fizetni. A költségként elszámolt biztosítási díj nem feltétlen jelenti azt, hogy adóalap-csökkentő tétel is lehet (vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinthető). A lényeg: amennyiben a költségek között elszámolt biztosítási díj nem a társasági adóról szóló törvény-mellékletben meghatározott és a következő bekezdésben részletezett körbe tartozó magánszemélyekkel kapcsolatos, akkor ezzel az összeggel (és a hozzá kapcsolódó közterhekkel) a vállalkozás adózás előtti eredményét (adóalapját) az adóalap védelmében meg kell növelni (azaz ebben az esetben a biztosítási díj nem csökkentheti a cég társasági adóalapját).

A törvény a magánszemélyek következő csoportját emeli ki:

1, gazdálkodó szervezettel (kifizetővel) munkaviszonyban, vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély,

2, gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja és mindezen magánszemélyek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló.

Az egyéni vállalkozókra (és önálló tevékenységet végzőkre) vonatkozó szabályok:

Egyéni vállalkozó köthet biztosítást:

1, alkalmazottai javára. Ekkor mindig egyéni vállalkozói minőségben jelenik meg a szerződő és az egyéni vállalkozóra, mint kifizetőre ugyanazok az elszámolási és adózási szabályok vonatkoznak, mint az egyéb gazdálkodási formában működő kifizetőkre.

2, saját magára (bevétel, illetve a tevékenység folytatásához szükséges feltételek biztosítása érdekében). Költségként csak az egyéni vállalkozói tevékenységgel szoros összefüggésben lévő baleset- és a kockázati életbiztosítás díja számolható el (ez utóbbi után, ha az egyéni vállalkozó a biztosítás díját költségként elszámolta, magánszemélyként nem vehet igénybe adókedvezményt, még akkor sem, ha a termék megfelel az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételeknek). Egyéni vállalkozó a saját magára kötött betegség-, nyugdíj- és elérési biztosítást semmi esetre sem számolhatja el költségként.

Annak a biztosításnak a szolgáltatását (beleértve a nem biztosítási esemény, pl. maradékjog miatti kifizetéseket), melynek díját az egyéni vállalkozó költségként elszámolta, köteles egyéni vállalkozói bevételei között elszámolni, kimutatni. Ezen kifizetésekkor a biztosítótársaság a kifizetett összegből adóelőleget nem von le. Ha az egyéni vállalkozó nem a vállalkozásával kapcsolatosan, hanem mint magánszemély köt biztosítást, akkor a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Kalkuláljon és nézze meg mennyibe kerül Önnek egy-egy program bevezetése!